Felnőttkori elegancia
október 20, 2017
Vörösbor mellény
december 1, 2017

Először a varrógép előtt

Sok próbálkozással és idegességgel készültek azok az öltések. Mindegyik után fel kellett próbálnom a ruhát, és ritkán mutatta azt a tükör, mint a fejemben a kép. De aztán ahogy egyre később lett, ahogy fogyott anyu türelme és az enyém is, egyre inkább kezdett valóra válni a ruha. És a végére mindig egészen varázslatosan alakult éppen olyanná ahogy elképzeltük az elején.
 
Tökéletes koraesti nyári darab lett. Az a fajta, ami együtt mozog a széllel, beengedi maga alá, pajkos de visszahull a helyére még mielőtt igazán fellibbenhetne. Fehér vászon, amire szépen fest a naplemente. Pörgős mint egy ballerina tüllszoknyája (igen, olyan is lesz majd, valódi tüllszoknya, amiben addig kell forogni, amíg elszédül az ember), de azért lepedő korából komolyságot és egyszerűséget is hozott.

Megfőtt a tea. A varrógép visszakerült a fotel melletti kis sarokba. Előkerül majd újra, megígértem magamnak. De addig lebegek még párszor ebben a kis fehérségben.

2 Comments

  1. Holly White szerint:

    Such gorgeous imagery and words! Your blog is just lovely! xxx

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.